Váncsa István 1949-ben született Biharnagybajomban. Az 1970-es években kezdett publikálni, először az Új Írásban majd az Élet és Irodalomban, amelynek 1976 óta munkatársa is, ’96-től főszerkesztő-helyettese. 1975 és 1980 között tévékritikusként is dolgozott. Az egyik hobbija a főzés, a mai magyar gasztronómiai irodalom megkerülhetetlen alkotója. Közel húsz éve jelent meg első szakácskönyve, az Ezeregy recept. A szerző Lakoma-sorozatának eddigi kötetei a görög, török, ciprusi, libanoni, marokkói, tunéziai és máltai, továbbá az itáliai és francia konyha legfinomabb ételeit ismertetik. Munkássága szépírók és publicisták sorának elismerését váltotta ki Esterházy Pétertől Uj Péterig. És persze olvasók sokaságáét, akiket lenyűgöz a Váncsa István által mozgatott hatalmas kulturális-bölcseleti apparátus, kulináris ismerettár, és a szórakoztató nyelv, ami kétségkívül a kortárs magyar próza egyik csúcsa.

Munkásságát már több díjjal is elismerték, többek között a Joseph Pulitzer-díjjal 1993-ban, Szabad Sajtó-díjjal 2003-ban, Prima Primissa-díjjal 2004-ben. Váncsa István könyvei, többek között az Évszakok ízei, a szerzőtől ismert szórakoztató, elgondolkodtató stílusban tanítják meg a konyhatudomány rejtelmeit.

Susan Cain amerikai író, 1968-ban született. A Princeton és a Harvard jogi karán végzett, majd vállalati jogászként dolgozott, első könyve, a Csend megjelenéséig. Susan Cain könyvei az introvertáltak rejtett képességeire fókuszálnak. Az elmúlt idő felett érzett szorongás, a melankolikus lelkiállapot sokkal több erőt jelent, mint gondolnánk. A Csend hét évig volt a New York Times bestsellerlistáján és összesen negyven nyelvre fordították le. A rangos Fast Company magazin beválogatta Caint az üzleti élet legkreatívabb emberei közé. Az introvertáltak erejéről szóló TED-előadását több, mint negyvenmillióan látták szerte a világon. Írásai olyan rangos magazinokban jelentek meg, mint a The New York Times, a The Atlantic, a The Economist, és a The Wall Street Journal. A világ legnagyobb vállalatai hívták meg, a Google, a PIXAR, az Egyesült Államok Pénzügyminisztériuma, a P&G, a Harvard és a West Point is. Több rangos kitüntetés és elismerés mellett, az Inc. Magazine a világ 50 legjobb vezetési és menedzsment szakértője közé sorolta, a LinkedIn pedig egyenesen a 6. legbefolyásosabb emberként tartja számon. Fontos karitatív tevékenységet is végez, a Next Big Idea Book Club kuratóriumi tagja, bevételükkel gyermek fejlesztő programokat támogatnak.

Jelenleg a Hudson folyó völgyében él az Amerikai Egyesült Államokban férjével és fiaival. Szeret főzni, olvasni, utazni és teniszezni. Susan Cain könyvei komoly útmutatót jelentenek azoknak, akik eddig elveszettnek érezték magukat világunkban.

 

George Orwell, Eric Arthur Blair néven született Indiában 1903-ban. Családjával 1911-ben költözött vissza Angliába, ahol középiskolai évei alatt már megjelentek írásai az iskolai lapban. Miután nem vették fel az egyetemre visszatért Indiába, ahol öt évig szolgált a burmai rendőrségnél. Nem értett egyet az angol gyarmatpolitikával, ez is hozzájárulhatott felmondásához. Könyvei publikálása mellett újságíróként is dolgozott, így utazott el Barcelonába, hogy a spanyol polgárháborúról tudósítson. A polgárháború hatására, ahol végül ő maga is harcolt, még inkább a baloldali gondolkodás felé fordította.

A Miért írok című munkája, amely a spanyol polgárháború után született, fontos alapműve a baloldali gondolkodásnak. Ő maga vízválasztóként hivatkozik munkájára. George Orwell könyvei, amelyek ezután születtek közvetlenül vagy közvetve a totalitarizmus ellen és az általa értelmezett demokratikus szocializmus mellett íródott. Későbbi regényei, az 1989 és az Állatfarm a világirodalom és a politikai gondolkodás meghatározó írásai.

George Orwell könyvei, többek között a Miért írok? az Open Books Bázis könyvek sorozatának egyik kötete.

Guy Ernest Debord 1931-ben született Párizsban. Fiatal korában családjával Olaszországban is élt, középiskoláját Cannes-ban végezte, majd visszatért a francia fővárosba, hogy az egyetemen jogot tanuljon. Diplomát nem szerzett, íróként kezdett dolgozni. Politikai érdeklődése már egészen fiatalon megmutatkozott, ellenezte Franciaország Algériában vívott harcait.

18 évesen csatlakozott a lettrizmus mozgalmához, amely hamarosan több irányzatra szakadt. Debord a szituacionista mozgalom vezéralakjává vált, tevékenységét így határozta meg: „A szituacionista mozgalom egyszerre tekinti magát művészeti avantgárdnak, a mindennapi élet szabad megalkotására irányuló kísérleti vizsgálódásnak, végül hozzájárulásnak egy új forradalmi ellenállásmód elméleti és gyakorlati kidolgozásához.”

Guy Debord könyve, A spektákulum társadalma 1967-ben jelent meg. Sokan úgy vélik, hogy az 1968-as diáklázadás egyik katalizátora a mű.

Debord az írás mellett a filmkészítés iránt is érdeklődött, forgatókönyvíróként és rendezőként több rövidfilmet és filmet is jegyez. 1994-es halála után 15 évvel Christine Albanel, kulturális miniszter életművét nemzeti kincsként emlegette. Guy Debord könyve, A spektákulum társadalma a mai napig meghatározó műve a baloldali radikális gondolkodásnak és a modern művészeteknek.

Guy Debord könyvei, többek között A spektákulum társadalma a 21. században az Open Books Bázis könyvek sorozatának egyik kötete.

 

Böjte Csaba 1959-ben született Kolozsvárott. Autóvillamossági szerelőnek tanult, majd egy bányában dolgozott a Hargitában, ekkor lelkiekben már a papi pályára készül. 1982-ben jelentkezett a ferences rendbe, tanulmányait Esztergomban és Gyulafehérváron végezte, 1989-ben szentelték pappá. 1992-ben Dévára helyezték, ahol oltalmába fogadott néhány hátrányos helyzetű gyermeket. A román hatóságok többször felszólították, hogy hagyja el a ferences rendi templomot, ahová beköltöztette a gyerekeket, ő azonban kitartott. Tevékenységét már nemcsak Erdélyben és Magyarországon, hanem Nyugat-Európában is elismerik.

Böjte Csaba könyve Az élet jó oldala Csák János üzletemberre közösen íródott. Klerikusként arra igyekszik választ adni, milyen értékeket találhatunk ingatag világunkban.