A magyar krimi megteremtőjeként is emlegetett Kondor Vilmos 1954-ben született a Rottenbiller utcában. Szegeden végezte egyetemi tanulmányait, majd a Sorbonne-on diplomázott. Első regényével, a Budapest noirral 2008-ban hívta életre a modern magyar krimit. Az azóta Bűnös Budapest-ciklus néven közismertté vált sorozat kötetei tizennégy nyelven olvashatók Amerikától Ausztráliáig, Oroszországtól Franciaországig. 

Történelmi kalandregény-sorozata – a Szent Korona-trilógia – közel olyan zajos sikert aratott, mint a kortárs környezetben játszódó rendőrségi krimisorozata Ferenczy Tibor nyomozóval a főszerepben. 

Nem találtam én se ki, se föl semmit, a legkevésbé a magyar krimit. Ott volt az, csak le kellett porolnom, és meg kellett írnom azt a noirt, amit értünk, ami a mienk: sötét sikátorokban botladozó szemétládákról, Parlamentben üldögélő aljas disznókról, söntésekben dülöngélő reményvesztettekről. És arról, aki ebben a szutykos, olajos és ragacsos világban rendet tud és akar is tenni.

Kondor Vilmos a közelmúltig egy nyugat-magyarországi középiskolában tanított, idejét jelenleg gyümölcsöskertjének, az írásnak és az olvasásnak szenteli, hogy még alaposabban bemutathassa a Második magyar köztársaságot.

 

A Finn Krimitársaság 2018-ban a magyar Kondor Vilmosnak ítélte a külföldi krimi díszoklevelét.

Kondor Vilmos Bűnös Budapest című ciklusa 2022-ben bekerült a Cambridge University Press kánonképző Cambridge Companions to Literature sorozatának The Cambridge Companion to World Crime Fiction (A világ krimirodalmának cambridge-i kézikönyve) kötetébe. Részlet a kézikönyvből:

A sorozat az 1920-as és 1930-as évek amerikai noirját adaptálják Európába, ahol ekkor még nem volt noir-hagyomány, és egyúttal át is alakítja azt a demokratizálódás menetrendjének támogatására: míg az amerikai zsáner egy törvénytelenségbe és korrupcióba süllyedt társadalmat ábrázol, a kortárs európai adaptációk a noirt arra használják, hogy a társadalom fasizmusba, háborúba és népirtásba torkolló szétesését mutassák be. Közös vonásuk, hogy a bűnügyi narratívát az európai történelem egy határpillanatának bemutatására használják fel, amely egy bukás előtti, elveszett világot teremt újra.

 

Bud Spencer, eredeti nevén Carlo Pedersoli 1929. október 31-én született Nápolyban, a Santa Lucia városrészben. Anyanyelve saját bevallása szerint is a nápolyi olasz, filmjeit is sok esetben nápolyiról olasz nyelvre szinkronizálták hazájában. Nyolc éves korában került be a helyi úszóklubba, és nemcsak a sportban, hanem az iskolában is hamar kitűnt. Az ötödik osztályt átugorva került hatodikba, mindössze tizenhat éves volt, amikor megkezdte egyetemi tanulmányait a Római Egyetem vegyész karán. Tanulmányait végül meg kellett szakítania, mert családjával 1947-ben Brazíliába költözött, ahonnan 1950-ben tért haza. Ebben az évben 100 méteres gyorsúszás bajnoka lett, az olasz vízilabda válogatottal, pedig negyedik helyet értek el az Európa-bajnokságon. A magyar válogatottal is többször megmérkőzött. 1960-ban kötött házasságot gyermekkori szerelmével, Maria Amatóval, akivel közösen három gyermekük született, Giuseppe, Christine és Diamante. Ekkor már szerepelt reklámfilmekben, de a nagy áttörést első tengerentúli szerződése hozta meg számára, az Isten megbocsájt, én nem című filmmel. Ekkor hagyott fel a sportolással, költözött az Egyesült Államokba és vette fel a művésznevét.

1967 és 1985 között tizenhét filmben szerepeltek közösen Terrence Hill-lel, majd külön utakra tértek. Bud még 2003-ig vállalt filmszerepeket, majd egy 2010-ben készített sorozat kivételével visszavonult a filmezéstől. Már életében az európai filmtörténet egyik sokat emlegetett alakja. Filmjei Európa-szerte, azon belül is elsősorban hazájában, Németországban és Magyarországon legendássá váltak, de az Amerikai Egyesült Államokban sem ismeretlenek.

Bud Spencer könyvei megható öniróniával és őszinteséggel mutatják be az ikonikus filmcsillag életét.

Az Eszem, tehát vagyok felhőtlen szórakozást ígér, Bud ugyanis a világ nagy gondolkodóit, mint Kantot látja vendégül otthonában, az elképzelt beszélgetések mellé olasz ételek receptjeit is mellékei.

A Különben dühbe jövök önéletrajzának első része. Gyermekkorunk hőse, a pofonok nagymestere tőle megszokott humorral mesél kedvenc receptjeiről, sportkarrierjéről, barátságáról Terrence Hill-lel.

A Nyolcvan év alatt a Föld körül élete történetének második része. Színészi karrierje mellett arról is beszámol, hogyan próbálta megvetni lábát az üzleti világban. Sikerei mellett kudarcait sem hallgatja el, de még a legszorongatottabb helyzetet is képes humorral szemlélni.

Az És megint dühbe jövök már egy egészen új kalandba sodorja a filmcsillagot. Bud úgy dönt, hogy ideje kipróbálnia magát az internet világában. Könnyfakasztó kalandok egy olyan szerző tollából, aki önmagán is képes nevetni.

Andreas Englisch (1963) német újságíró, író. Több mint 30 éve Rómában él, a Vatikán ügyeinek tényfeltáró szakértője. Tíz éven át vezette az Axel Springer kiadó római irodáját. 2010 márciusának végéig a Bild és a Bild am Sonntag állandó Olaszország- és Vatikán-tudósítója volt. 2004-ben életrajzot írt a János Pál pápával tett utazásai során szerzett élményeiről. Később Ratzinger korábbi nyilatkozatai alapján tett előrejelzésével hívta fel magára a figyelmet, miszerint XVI. Benedek pápa le fog mondani hivataláról, ami 2013 februárjában be is igazolódott. Az Összesküvés Ferenc pápa ellen c. műve szintén nagy visszhangot keltett a nemzetközi sajtóban: könyvében kivételes részletességgel ábrázolja azt a pápával szemben ellenséges, az egyházba mélyen beágyazott apparátust, ami minden erővel gáncsolja az egyházi korrupció és homofóbia elleni küzdelmeit.

Simone Davis Sydneyben született, jelenleg Amszterdamban él. Közel 15 éve vagyok Montessori-tanár, kisgyermekekkel és szüleikkel dolgozik, hogy tanácsai segítségével békés és nyugodt hangulatot teremthessenek otthonukba.

Csányi Vilmos (1935) Széchenyi-díjas és Prima Primissima díjas magyar biológus, biokémikus, etológus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, az ELTE Etológiai Tanszékének egyetemi tanára, a Magyar Etológiai Társaság tiszteletbeli elnöke, a Magyar Tudomány egykori főszerkesztője. Fő kutatási területe az állati és emberi viselkedés, valamint a biológiai és a kulturális evolúció kérdései. Kutyákon folytatott etológiai vizsgálatai által nemzetközileg is elismert kutatóvá vált. 2009-ben a Science hosszú riportban számolt be az Etológia Tanszék kutyákkal kapcsolatos kutatásairól, elismerve, hogy az etológiában teljesen új irányzat jött létre. A Nagykutya csillagképben az egyik csillagot Csányi Vilmosról nevezték el. Az utóbbi években szépirodalommal foglalkozik.