Kepes András

Kepes András 1948. október 11-én született Budapesten. Iskoláit szülővárosában, Bejrútban és Buenos Airesben végezte. Az ELTE Bölcsészettudományi karán, magyar és esztétika szakon diplomázott, 1973-ban. Posztgraduális tanulmányokat folytatott az Amerikai Egyesült Államokban, a Syracuse-i és a Stanford Egyetemen. Doktori és habilitált doktori fokozatát a Színház- és Filmművészeti Egyetemen szerezte.

Első újságcikkei 17 éves korában jelentek meg. Újságírói pályafutását 1973-80 között a Magyar Rádióban folytatta, 1980-89 között a Magyar Televízió kulturális hetilapja, a Stúdió alapító főszerkesztő-helyettese és műsorvezetője. Műsorait, dokumentumfilmjeit (Apropó, Desszert, Világfalu, Különös történetek stb.) a Magyar Televízió, a TV2, illetve az RTL klub sugározta, több riportját külföldi televíziók is átvették.

Egyetemi oktatói tevékenységét Fulbright-kutató tanárként a New York Egyetemen (NYU) kezdte, 1986-ban. Tanított a Színház- és Filmművészeti Főiskolán, 2008-tól pedig a BKF, illetve annak jogutódja, a Budapesti Metropolitan Egyetem tanára, 2010-14 között a Kommunikációs és Művészeti kar alapító dékánja. 2012-ben a köztársasági elnök egyetemi professzorrá nevezte ki, 2019-től professor emeritus.

A nyolcvanas évek közepétől publikál könyveket, a televíziós műsorkészítéstől való visszavonulása óta pedig a szépirodalom áll alkotói tevékenysége középpontjában. Kepes András könyvei, regényei és irodalmi esszéi, többet adnak egyszerű irodalmi élménynél, elolvasásuk után másként tekintünk a világra és az emberiségre.

Munkásságát számos díjjal és kitüntetéssel ismerték el. 1991-ben Táncsics Mihály-díjat, 1994-ben Joseph Pulitzer-emlékdíjat kapott. 1998-ban elnyerte a Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztjét, 2011-ben életművét Prima-díjjal, 2017-ben Világkép című művét Libri irodalmi közönségdíjjal jutalmazták. Nős, hat gyermeke van.

Al Ghaoui Hesna

Al Ghaoui Hesna (1978) magyar riporter, külpolitikai újságíró, író. Az elmúlt években több mint húsz országból, köztük a világ számos háborús övezetéből tudósította a Magyar Televízió hírműsorait. Elsősorban a Közel-Keleten mozog otthonosan, hiszen édesapja szíriai. Az ELTE jogi karán, Budapesten és Tunéziában, arab szakon diplomázott. A jogászdiploma megszerzése után külpolitikai újságíróként kezdett dolgozni. Riportjaival kétszer is Kamera Hungária díjat, 2011-ben Príma Primissima díjat, 2014-ben Kovácsi László média díjat nyert. Huszonkilenc éves volt, amikor a Gázai övezetben forgatott tudósítása először bekerült a rangos Monte-carlói Televíziós Fesztivál döntős alkotásai közé. Riporteri munkája mellet vállalta, hogy a Milleneumi Fejlesztési Célok jószolgálati nagykövete legyen, jelenleg a Hősök Tere kezdeményezés nagykövete és lelkes támogatója. Rendszeresen hívják egyetemekre, konferenciákra előadni, főleg tudósítói munkájáról és a félelem témaköréről.

Gárdos Péter

Gárdos Péter (1948) író, forgatókönyvíró, rendező. 1971-ben bölcsész szakos diplomát szerzett az ELTE-n. Eleinte rendezőasszisztensként dolgozott, de hamarosan elkészítette saját filmjeit is (Uramisten, Szamárköhögés, Hajnali láz). A filmezés mellett színházi darabokat is rendez. Számos egyéb elismerés mellett 1989-ben Balázs Béla-díjjal tüntették ki. Az Uramisten című debütálását Chicagóban a legjobb első filmnek járó Ezüst Hugó-díjával tüntették ki, Montrealban a zsűri különdíját kapta meg, a magyar filmszemléről Máthé Tibor a legjobb operatőr díját, Eperjes Károly pedig a színészi díjat hozta el. 1987-ben jelent meg a máig legsikeresebb és a kritikusok szerint is legjobb filmje a Szamárköhögés. A film 52 filmfesztivált járt meg, huszonhat országban vetítették és számtalan díjat nyert. 2005-ben A porcelánbaba című Lázár Ervin novella-adaptációja elnyerte a 36. Magyar Filmszemle Legjobb rendezőnek járó díját, a Diákzsűri különdíját, és a Gene Moskowitz-díjat. Tréfa című 2009-es műve a 40. Magyar Filmszemle Legjobb rendezés díját.
Hajnali láz  című első regényét 34 nyelvre fordították le. A Publishers Weekly és a Booktrade a 2015-ös Londoni Könyvvásár legfontosabb könyvének tartotta, a világ vezető kiadói versengtek érte. Az elmúlt években szinte valamennyi európai országban megjelent, de már Tajvanon, Brazíliában, Kínában, Izraelben és Dél-Koreában is saját nyelven olvashatják a kötetet, mely irodalmi díjakat nyert el Londonban, Párizsban és Szentpéterváron.
2022-ben megjelent Semmelweis Ignác rövid boldogsága című regénye hatalmas sikert aratott.
A gyötrelmes 20. századot megidéző ellenállhatatlan, varázslatos meséje, a Szemérmetlen történetek 2023-ban jelent meg.

Viktor E. Frankl

Viktor E. Frankl (1905–1997) osztrák neurológus, pszichiáter és pszichológus, a freudi pszichoanalízis és az adleri individuálpszichológia után „harmadik bécsi iskolának” nevezett logoterápia és egzisztenciaanalízis megalkotója. A második világháború alatt három évet töltött különböző koncentrációs táborokban, az általa kidolgozott emberkép és elmélet ottani élményei nyomán nyerte első, tragikus megerősítését. 1946 és 1970 között a Bécsi Ideggyógyászati Klinika igazgatója volt. Számos egyetemen tanított vendégprofesszorként. A kaliforniai Amerikai Nemzetközi Egyetemen logoterápiai tanszéket alapított. Harminckét könyve jelent meg, összesen huszonnyolc nyelven. Bécsben hunyt el, melynek 1995 óta díszpolgára volt.

Hernádi Judit és Tarján Zsófia

Hernádi Judit (1956) Jászai Mari-díjas magyar színésznő, énekesnő, érdemes művész, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja.

Tarján Zsófia (1986) magyar énekesnő, grafikus, Hernádi Judit színésznő, énekesnő lánya.