Majtényi György 1974-ben született Budapesten. Történész, az MTA doktora. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem végzett magyar-történelem-muzeológia szakokon. A PhD képzést ugyanitt teljesítette. 2000 és 2011 között a Magyar Országos Levéltár levéltárosa, illetve főosztályvezetője volt. 2011 óta az egri Eszterházy Károly Katolikus Egyetem egyetemi docense, főiskolai tanára, majd kutató professzora. Számos alkalommal kutatott külföldön. Magyarországon megbízott előadóként tanított több egyetemen mester-, illetve doktori képzéseken, vendégelőadóként külföldön is tartott egyetemi kurzusokat.

Egyetemista kora óta kutatja az 1945 utáni történelmet. Szűkebb kutatási területei közé tartozik Kelet-Közép-Európa huszadik századi társadalomtörténete, a roma társadalomtörténet, a szocialistakori mindennapok története vagy Kádár János életútja. Amellett, hogy számos cikk szerzője ezekben a témákban, öt, Magyarország 1945 utáni társadalomtörténetével foglalkozó, monográfia szerzője, és számos, a korszakkal foglalkozó forráskiadás szerkesztője. Első fontosabb kötete: a K-vonal – Uralmi elit és luxus Magyarországon.
Gyermekkora óta vív, veterán kardvívó és vívóedző is.

Ungváry Krisztiánnal együtt az Open Books Befejezetlen múlt című sorozatának szerkesztője.

Robin Lim (1956) filippínó–amerikai szülésznő, bába, anya és nagymama, valamint a Yayasan Bumi Sehat nonprofit szervezet alapítója Indonéziában. Lim tagja a Bumi-Wadah Fülöp-szigeteki szervezet igazgatótanácsának is, ahol „Lola Robin” néven ismerik. Szenvedélye az emberi jogok a szülésben. Hitvallása szerint minden egyes ember a „béke egy darabkája”, ezért a szülő anyák és az újszülöttek (a Föld legkisebb polgárai) védelmével egyszerre egy csecsemő, egy anya, egy család békéjét építhetjük.

Andrew H. Knoll amerikai paleontológus, a Harvard Egyetem professzora. Kutatásainak középpontjában az élet korai evolúciója, a Föld korai környezeti története és a kettő közötti összefüggések állnak. Laboratóriuma jelentős mértékben hozzájárult a baktériumok, eukarióták és állatok evolúciójának megértéséhez, miközben úttörő szerepet játszott az izotópos geokémia felhasználásában mind a rétegtani korreláció, mind a paleokörnyezet rekonstrukciója terén. Közel két évtizeden át a NASA Mars Exploration Rover missziójának tudományos csapatában dolgozott. Munkáját számos nemzetközi díjjal ismerték el.

Kepes András 1948. október 11-én született Budapesten. Iskoláit szülővárosában, Bejrútban és Buenos Airesben végezte. Az ELTE Bölcsészettudományi karán, magyar és esztétika szakon diplomázott, 1973-ban. Posztgraduális tanulmányokat folytatott az Amerikai Egyesült Államokban, a Syracuse-i és a Stanford Egyetemen. Doktori és habilitált doktori fokozatát a Színház- és Filmművészeti Egyetemen szerezte.

Első újságcikkei 17 éves korában jelentek meg. Újságírói pályafutását 1973-80 között a Magyar Rádióban folytatta, 1980-89 között a Magyar Televízió kulturális hetilapja, a Stúdió alapító főszerkesztő-helyettese és műsorvezetője. Műsorait, dokumentumfilmjeit (Apropó, Desszert, Világfalu, Különös történetek stb.) a Magyar Televízió, a TV2, illetve az RTL klub sugározta, több riportját külföldi televíziók is átvették.

Egyetemi oktatói tevékenységét Fulbright-kutató tanárként a New York Egyetemen (NYU) kezdte, 1986-ban. Tanított a Színház- és Filmművészeti Főiskolán, 2008-tól pedig a BKF, illetve annak jogutódja, a Budapesti Metropolitan Egyetem tanára, 2010-14 között a Kommunikációs és Művészeti kar alapító dékánja. 2012-ben a köztársasági elnök egyetemi professzorrá nevezte ki, 2019-től professor emeritus.

A nyolcvanas évek közepétől publikál könyveket, a televíziós műsorkészítéstől való visszavonulása óta pedig a szépirodalom áll alkotói tevékenysége középpontjában. Kepes András könyvei, regényei és irodalmi esszéi, többet adnak egyszerű irodalmi élménynél, elolvasásuk után másként tekintünk a világra és az emberiségre.

Munkásságát számos díjjal és kitüntetéssel ismerték el. 1991-ben Táncsics Mihály-díjat, 1994-ben Joseph Pulitzer-emlékdíjat kapott. 1998-ban elnyerte a Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztjét, 2011-ben életművét Prima-díjjal, 2017-ben Világkép című művét Libri irodalmi közönségdíjjal jutalmazták. Nős, hat gyermeke van.