Leírás
Új, átdolgozott kiadás
Léna régóta él látszólag irigylésre méltó házasságban Péterrel. Mégis úgy érzi, vészesen fogy körülötte a levegő, egyre kevésbé bízik a saját emlékeiben és döntéseiben, míg lassan azt sem tudja már, ki is ő valójában.
Péter régóta él látszólag irigylésre méltó házasságban Lénával. Mégis úgy érzi, bármikor elveszítheti a nőt, pedig minden másnál nagyobb szüksége van rá ahhoz, hogy egész ember lehessen.
Az Üvegfal felváltva enged be Léna és Péter párhuzamos valóságába: a zsigereinkben érezzük mindkettőjük szeretetvágyát, kétségbeesését és önbecsapását.
Dobray Sarolta megdöbbentő pontossággal tárja fel a bántalmazó kapcsolatok belső működését – amikor a szeretet észrevétlenül összekeveredik a kontrollal, a kötődés a függéssel, és az egyik ember lassan átveszi a hatalmat a másik valósága felett. Kíméletlen őszinteséggel mutatja be, miként zárul be egy láthatatlan ajtó, és milyen hosszú út vezet a felismerésig: ami biztonságos otthonnak látszott, valójában börtön.
„Az Üvegfal legalább annyira fontos könyv, mint amennyire átküldi az olvasó szívét egy húsdarálón.” – 24.hu
„…arról szól, milyen apró lépéseken át vezet az út oda, ahol már nem ismerünk saját magunkra.” – divany.hu
Léna akkor észrevette, hogy Péter szeme csupa könny. Ettől aztán az ő szeme is csupa könny lett, és elnevették magukat ezen a könnyekben ázó, abszurd boldogságon. Léna akkor határozta el, hogy ezeket a könnyeket valami régen várt szövetség első jelének veszi, és ő innentől Péter Lénája lesz, és Péter az ő Pétere.
Mosolyogva aludt, és mosolyogva ébredt.
Reggel, indulás előtt, amikor a bőröndjét be akarta csukni, észrevette, hogy másképp vannak benne elrendezve a holmijai. Hogy a hajlakkja szépen be van ágyazva a pólói közé, és a bugyijai átkerültek a kis belsőzsebbe, a bal alsó sarok helyett. Léna gyomra akkor hirtelen összerándult, és ő sem tudta miért, valami oda nem illő érzés fogta el. Még a könnye is kicsordult, és a tüdejében kevés lett a levegő. De az egész csak egy percig tartott. Biztos a hazamenetel, gondolta. Hogy vissza kell menni, Velencénél sokkal valóságosabb díszletek közé.
Falus Kriszta
