Leírás
Amit eszel, az leszel. De tudjuk-e vajon, hogy mit eszünk? Tudjuk-e, hogy étkezéseink milyen hatással vannak más élőlényekre a testünkön belül és azon kívül? Hogyan ismerhetjük fel saját szervezetünk valódi igényeit és hozhatjuk azokat szinkronba a bioszféra eltartóképességével? Könyvünk ezeket a megkerülhetetlen kérdéseket járja körül.
Az elég jó konyha nem világmegváltás, nem önsanyargatás, hanem kíváncsiság, rugalmasság és leleményesség: alapvető készségek egy zökkenőkkel teli utazáshoz egy változó világban. Ehhez az utazáshoz kínálunk útjelzőket és könnyen megvalósítható ötleteket: állat-, növény- és emberbarát recepteket és tanulságos történeteket. Ezeken keresztül pedig szorongásmentes, könnyed, de hatékony átmenetet a fenntartható konyha irányába
Mi, emberek, például a fennmaradásunkkal kapcsolatban jóval kevésbé vagyunk kitéve közvetlen nyomásnak manapság, mint eddig valaha. A legtöbb ember sohasem látott komfortban, jóllétben és biztonságban töltheti a napjait. Nem kell már az időnk túlnyomó részében táplálékot keresnünk, zsákmány- állatként menekülnünk vagy egész nap kapálnunk. Érdekes megfigyelés viszont, hogy az így felszabadult időnk és energiánk egyre jelentősebb részét fordítjuk arra, hogy tiszta forrásból származó, tápláló és egészséges élelmiszert próbálunk beszerezni valahonnan magunk és a családunk számára. Figyelemre méltó az is, hogy nem sok idő telt még el azóta, hogy az iparosodó mezőgazdaság instant megoldásai felszabadítani látszottak a nőket a konyhai rabság alól. Mégis, a mai huszonévesek közül napról napra egyre többen találnak vissza a tűzhely mellé, hogy valami egészen extra menüvel nyűgözzék le a barátaikat és szerezzenek örömet saját maguknak. Aztán az is elgondolkodtató, hogy amíg évtizedek óta rohamosan fogyatkozik a vidéki lakosság Európában (elsősorban a fiatalok hagyják el szinte reflexszerűen vidéki szülőhelyüket a nagyvárosi boldogulás reményében), addig napjainkra egyre több középkorú városlakó telítődik az urbánus világgal, és katapultál vidékre annak reményében, hogy sikerül valahogy közelebb kerülnie a természethez vagy akár a mezőgazdasághoz. Az önellátás vágya vagy a háztáji kertből kifejleszthető valamilyen vállalkozás kilátása többeket csábít Budapesttől egyre távolabb fekvő településekre. Ahogy látjuk, az élelmiszerek és a köréjük épült rendszerek csodálatos eszközök arra, hogy a legvalószínűtlenebb társadalmi vagy környezeti jelenségeket tanulmányozzuk rajtuk keresztül. Jómagam és az Agri Kulti csapata több mint tíz éve próbáljuk az evésen és az élelmiszereken keresztül megközelíteni a fenntarthatóság témáját. De mit is értünk itt fenntarthatóságon úgy általában?
„A könyv abban próbál egy picit segíteni, hogy a saját, valódi szükségleteidet felismerd. Ez egy borzasztó nehéz feladat ebben az óriási információs zajban. Már az is eredmény, ha valaki bátran, de konzekvensen kísérletezik az étrendjével attól függetlenül, hogy hol mit hall, csak a szükségleteire hagyatkozva. Érdemes lehet kipróbálni, hogy egy hónapig csak hetente egyszer eszel húst. De az is lehet, hogy valaki másnak a kávé elhagyása jelent pozitív változást. Az indoktrinálódott evésfanatikusoknak pedig azt tanácsolnám, hogy negyedévig ne elvek mentén döntsék el, hogy mit esznek, hanem egyék azt, ami jólesik. Ráadásul a kísérletezés végén általában az derül ki, hogy ami nekem tényleg jó, az a környezetnek is jó.”
Bertényi Gábor
