Kepes András

Kepes András 1948. október 11-én született Budapesten. Iskoláit szülővárosában, Bejrútban és Buenos Airesben végezte. Az ELTE Bölcsészettudományi karán, magyar és esztétika szakon diplomázott, 1973-ban. Posztgraduális tanulmányokat folytatott az Amerikai Egyesült Államokban, a Syracuse-i és a Stanford Egyetemen. Doktori és habilitált doktori fokozatát a Színház- és Filmművészeti Egyetemen szerezte.

Első újságcikkei 17 éves korában jelentek meg. Újságírói pályafutását 1973-80 között a Magyar Rádióban folytatta, 1980-89 között a Magyar Televízió kulturális hetilapja, a Stúdió alapító főszerkesztő-helyettese és műsorvezetője. Műsorait, dokumentumfilmjeit (Apropó, Desszert, Világfalu, Különös történetek stb.) a Magyar Televízió, a TV2, illetve az RTL klub sugározta, több riportját külföldi televíziók is átvették.

Egyetemi oktatói tevékenységét Fulbright-kutató tanárként a New York Egyetemen (NYU) kezdte, 1986-ban. Tanított a Színház- és Filmművészeti Főiskolán, 2008-tól pedig a BKF, illetve annak jogutódja, a Budapesti Metropolitan Egyetem tanára, 2010-14 között a Kommunikációs és Művészeti kar alapító dékánja. 2012-ben a köztársasági elnök egyetemi professzorrá nevezte ki, 2019-től professor emeritus.

A nyolcvanas évek közepétől publikál könyveket, a televíziós műsorkészítéstől való visszavonulása óta pedig a szépirodalom áll alkotói tevékenysége középpontjában. Kepes András könyvei, regényei és irodalmi esszéi, többet adnak egyszerű irodalmi élménynél, elolvasásuk után másként tekintünk a világra és az emberiségre.

Munkásságát számos díjjal és kitüntetéssel ismerték el. 1991-ben Táncsics Mihály-díjat, 1994-ben Joseph Pulitzer-emlékdíjat kapott. 1998-ban elnyerte a Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztjét, 2011-ben életművét Prima-díjjal, 2017-ben Világkép című művét Libri irodalmi közönségdíjjal jutalmazták. Nős, hat gyermeke van.