Leírás
A trilógia a Szent Korona dokumentált viszontagságait meséli el a koronázási ékszer őrzését magára vállaló Wertheimer család három generációját követve. Időben előre és visszafelé haladva is olvasható: ha nem is teljesen más a története, de más az olvasata attól függően, hogy A másik szárnysegéddel vagy A korona ügynökével kezdjük-e.
A másik szárnysegéd A németek mindent tudnak. Tudnak a fegyverszüneti tárgyalásokról, tudnak arról, hogy ki akarunk ugrani a háborúból, tudnak arról, hogy ellenük akarunk fordulni. Márpedig ha ez így van, akkor annak az istennek sem segít rajtunk az irgalma, akiben nem hiszek.
1944. október 15-én elrabolják Horthy Miklós fiát – méghozzá Wertheimer Miklós hadnagy, Horthy kormányzó szárnysegédjének szeme láttára. A nyilas hatalomátvétel fenyegető réme minden korábbinál valóságosabbá válik. A kormányzó Wertheimer hadnagyot bízza meg két kulcsfontosságú feladattal: juttasson ki az országból egy geológust Szálasi és veszett csatlósai elől, valamint menekítse ki az országból a Szent Koronát – az egyik legfontosabb nemzeti jelképet, amely soha nem került még ki Magyarország területéről. Pár óra elteltével Wertheimer egy fiatal lánnyal az oldalán maga mögött hagyja Pestet, hogy végrehajtsa a lehetetlen feladatot, miközben hungarista kopók és náci kommandósok lihegnek a nyakába…
A koronaőr második tévedése „A becsületet csak egyszer lehet elveszteni.” Van, aki erre azt mondja majd neked, ahogy nekem is mondták: meghalni is csak egyszer lehet. Csakhogy nem mindegy, hogy a becsületed a tiéd-e még, amikor elkezdik rád lapátolni a földet.
1919 áprilisának végén Budapesten a tanácskormány tevékenységének köszönhetően eluralkodott a káosz, alig van ennivaló, a múltnál csak a jövő bizonytalanabb. Wertheimer Miklós leszerelt főhadnagy a spanyolnáthából felgyógyulván aggasztó híreket hall a Szent Koronáról.
A Wertheimerekről mindenki tudja, hogy a Szent Korona adósai, ezért Miklós mindent megtesz, hogy a korona utolsó őrét meggyőzze: képes elhárítani a koronára és az országra leselkedő veszedelmet. Vakmerő tervének végrehajtásában testvére segítségét kéri. A két Wertheimer látja, hogy egyetlen esélyük az azonnali cselekvés: Miklós feleségét és két kisfiát hátrahagyva indul el, nyakában a bolsevik rendőrséggel, hogy küzdve árulással, halálos veszéllyel, puccsistákkal és szervizre szoruló repülőgépekkel, megmentse a koronát, amelyet a jelek szerint mindenki magára hagyott – azokat leszámítva, akik a legszörnyűbb sorsot szánták neki. Céljuknál pedig csak módszereik ördögibbek.
A korona ügynöke Ügyvéd vagyok, tudom, hogy igazság nincsen. Nincsen egy darab igazság, egy magasztos eszme, egy piedesztálra emelt idea „igazság” néven, viszont van ehelyett több igazság: van az enyém, azaz az ügyfelemé, a másiké, az ellenérdekű félé, valamint a bíróé, aki végül döntést hozván, kihirdeti a maga igazságát.
Gyra Miklós 1876-ban a nem túl sikeres pesti ügyvédek életét éli: van egy irodája a halszagú Hal téren, benne egy hivatalszolgája meg egy védence, akit azzal vádolnak, hogy megsértette a császárt. Gyra nem túl kényelmes lakását feleségével és kisfiával osztja meg, ám ezt a polgári idillt váratlanul darabokra robbantja egy küldemény. Tartalma egy napló, feladója pedig egy Wargha nevű férfi. A könyvet forgatva Gyra előtt szövevényes történet tárul fel, melynek középpontjában a Szent Korona eltűnésének története áll. Gyra nem kevesebbet akar megtudni, mint hogy ki árulta el a koronát, amelynek az 1848–49-es szabadságharc végóráiban veszett nyoma, hogy aztán néhány évvel később hirtelen megtalálják, s így magyar királlyá koronázhassák vele Ferenc Józsefet. Ki fedte fel a Habsburgok előtt a rejtekhelyét? Ki volt a korona árulója – vagy megmentője? A jó eszű ügyvéd elindul, hogy a frissen egyesített Budapesten utánajárjon a dolognak, kerül, amibe kerül…
