Leírás
Léteznek olyan szavak, kifejezések, mondatok, amelyek tanulásra ösztönöznek, bátorítóak, és erőt adnak. Ha ezeket szülőként és pedagógusként jól használjuk, segíthetjük a gyerekeket abban, hogy nyitottan forduljanak a világ felé, és örömmel fogadjanak be új ismereteket. Adele Faber és Elaine Mazlish, a szülő-gyerek kommunikáció nemzetközileg elismert szakértői bemutatják a Beszélj úgy, hogy tanuljon kötetben, hogy hogyan ébreszthetjük fel a gyerekben a tanulás természetes vágyát, és miként vezethetjük őt úgy, hogy kíváncsian, együttműködően és felelősségteljesen vegyen részt a tanulási folyamatban. Ez az átfogó, ugyanakkor rendkívül szórakoztató és praktikus útmutató konkrét példákon és valós tantermi és otthoni helyzeteken keresztül szemlélteti, milyen hozzáállással és kommunikációs technikákkal hozhatjuk ki a legtöbbet a gyerekből, és segíthetünk neki önálló, motivált és fogékony személyiséggé válni, aki számára a tanulás nem teher, hanem felszabadító élmény és izgalmas kaland. A kötetet Kimberly Ann Coe illusztrációi teszik még szemléletesebbé.
Bojti Andrea klinikai gyermek- és ifjúságpszichológus valós eseteken keresztül mutatja A magabizros szülő kötetben a gyereknevelés alapdilemmáit, és igazít el az egymásnak ellentmondó elméletek útvesztőjében. A csecsemő- és kisgyermekkorra fókuszáló könyv gyakorlati tanácsokkal segít a szülői önismeret útjára lépni, hogy képesek legyünk egyre tudatosabban kezelni a hozott mintáinkat és a váratlan vagy elkeserítő gyereknevelési helyzeteket. A szakember beavat számos általa használt gyermekpszichológiai módszerbe is, amelyek elemeit sikerrel alkalmazhatjuk saját családunkban.
Pamela Druckerman amerikai újságíró Párizsban várja első gyerekét, és a kilenc hónap alatt – meg persze utána is – ráébred, mennyire eltér az angolszász és a francia kultúra hozzáállása a gyerekekhez. Sőt, nemcsak a gyerekekhez, hanem a várandóssághoz és a családhoz is. Hogyan csinálják a franciák?
A Se hiszti, se nyafogás kötetben szülőtársakkal, pszichológusokkal, bölcsődei gondozókkal és óvónőkkel beszélget, hogy megértse a könnyed francia gyereknevelés, a pihentető, átaludt éjszakák és a válogatást nem ismerő, egészséges étkezés titkát. Beszélgetései és néha vicces, néha keserves személyes tapasztalatai hatására a gyereket uralkodóként tisztelő, neki mindent alárendelő angolszász módszer helyett maga is inkább a franciát választja. Rádöbben, hogy mindenki jobban jár azzal, ha nem a világ igazodik a gyerekhez, hanem a gyerek maga találja meg a helyét a világban.
