Benjamin Ferencz - Mindig csak az igazat

Az utolsó nürnbergi ügyész, Benjamin Ferencz

Erdélyben, Nagysomkúton született egy félszemű zsidó suszter fiaként, de New Yorkban nőtt fel. A Harvardon szerzett jogi diplomát, majd a katonaság után büntetőügyész lett. Ő a nürnbergi perek utolsó élő ügyésze, aki új könyvében 101 év bölcsességét összegzi.

A második világháború háborús bűnöseinek felelősségre vonása nem ért véget 1946-ban a náci főbűnösök ügyének tárgyalásával, egészen 1949-ig eltartott. Tizenhárom pert folytattak le náci orvosoktól kezdve jogászokon át, egészen a Harmadik Birodalomhoz szervesen kötődő üzletemberekig. Az összes per közül azonban az egyik legnagyobb visszhangot az 1947-ben kezdődő Einsatzgruppe-per váltotta ki, amely során a megszállt területeken az SS irányítása alatt működő halálosztagok parancsnokainak ügyeit tárgyalták. A per főügyésze egy magyar zsidó származású fiatal jogász, Benjamin Ferencz volt, aki mindössze 27 évesen kapta meg ezt a feladatot. Ezt megelőzően, a háború utolsó hónapjaiban már a háborús bűnösök ügyeinek dokumentálásával foglalkozott, és jelen volt több koncentrációs tábor felszabadításánál is. Vagyis fiatalon elkötelezte magát az ügy mellett, ami az egész életét végigkísérte. Három emberöltő elteltével hihetetlennek tűnik, de Ferencz azon kevesek közé tartozik, aki maga is részt vett a történelem alakításában és 101 évesen ő az egyetlen ma is élő nürnbergi ügyész.

A közvetlenül a második világháborút követő tapasztalatok meghatározó benyomást tettek Ferenczre. 13 év után, a vietnami háború eseményeinek hatása alatt Ferencz otthagyta a magánjogi praxist, és egy olyan nemzetközi büntetőbíróság létrehozásáért dolgozott, amely az emberiség elleni és háborús bűncselekmények kérdésében világszerte a legfelsőbb instanciaként szolgálhat egyszer. Több könyvet is publikált ebben a témában, már az 1975-ben megjelent első könyvében is egy ehhez hasonló nemzetközi bíróság létrehozása mellett érvelt. Így lett a későbbi hágai Nemzetközi Bíróság egyik legfőbb támogatója. Hágában 2002 óta tárgyalják a népirtással, háborús és emberiesség elleni bűncselekményekkel vádolt személyek ügyeit.

Ferencz a mai napig számos alkalommal nyilvánít véleményt a legkülönfélébb nemzetközi ügyek kapcsán. 2011-ben például az Egyesült Államok kormányával került szembe, amikor is a The New York Times hasábjain bírálta élesen az Obamát és szenátusát Oszama Bin-Laden kivégzése kapcsán. Így fogalmazott: „az illegális és indokolatlan kivégzések – még a feltételezett tömeggyilkosok esetében is – aláássák a demokráciát”. Sajtófeltűnést keltett, amikor 2016-ban egymillió dollárt ajándékozott a washingtoni Holokauszt Múzeumnak, amely múzeum 2017-ben nyilatkozatban ítélte el Orbán Viktort a Horthy Miklóst méltató nyilatkozatai miatt. 2020. január 16-án a The New York Times leközölte Ferencz levelét, amelyben elítélte az iráni tábornok, Qassem Soleimani meggyilkolását, mint „erkölcstelen akciót és a nemzeti és nemzetközi jog egyértelmű megsértését.” Két hónappal később százéves lett.

2017-ben a hágai önkormányzat bejelentette, hogy a Nemzetközi Bíróság székhelye, a Béke Palota melletti gyalogutat „a nemzetközi igazságszolgáltatás egyik vezéralakjáról”, Benjamin Ferenczről nevezik el.

 

Máté Gábor

Betegség és egészség egy őrült kultúrában – Interjú Máté Gáborral

Részlet a Psychology Today-en Máté Gáborral készített interjúból közelgő The Myth of Normal című új műve kapcsán. A könyv magyar kiadása októberben jelenik meg kiadónk gondozásában.
Suzanne Simard - A fák föld alatti hálózata

A fák föld alatti hálózatai

Suzanne Simard tudta, hogy felfedezéseinek köszönhetően megváltoznak majd az emberek fákkal kapcsolatos nézetei, és rámutatott, hogy a fák nemcsak versenytársak, de együtt is működnek egymással.
Bertényi Gábor

Szakácskönyv a fenntarthatóság jegyében – Az elég jó konyha

Egy könyv a fenntartható mezőgazdaság és a fenntartható gasztronómia kapcsolatáról. A Zöld Forbes interjújának részlete Bertényi Gáborral, az Agri Kulti Kutatóműhely alapítójával, a könyv társszerzőjével.