Viktor E. Frankl (1905–1997) osztrák neurológus, pszichiáter és pszichológus, a freudi pszichoanalízis és az adleri individuálpszichológia után „harmadik bécsi iskolának” nevezett logoterápia és egzisztenciaanalízis megalkotója. A második világháború alatt három évet töltött különböző koncentrációs táborokban, az általa kidolgozott emberkép és elmélet ottani élményei nyomán nyerte első, tragikus megerősítését. 1946 és 1970 között a Bécsi Ideggyógyászati Klinika igazgatója volt. Számos egyetemen tanított vendégprofesszorként. A kaliforniai Amerikai Nemzetközi Egyetemen logoterápiai tanszéket alapított. Harminckét könyve jelent meg, összesen huszonnyolc nyelven. Bécsben hunyt el, melynek 1995 óta díszpolgára volt.
„Abban látom az élet értelmét, hogy segítek másoknak megtalálni az életük értelmét.”
Frankl auschwitzi beszámolója olvasók millióit rendítette meg. De vajon milyen volt az élete előtte és utána? Ki az ember a könyvek mögött? Önéletírásában a világhírű pszichológus azokról a tapasztalatokról is mesél, amelyek a rezilienciakutatás előfutárává és az értékközpontú pszichoterápia megalapozójává tették: a zsidó szülői házról, Sigmund Freudhoz és Alfred Adlerhez fűződő fiatalkori kapcsolatairól, az öngyilkosság által fenyegetett fiatalok körében végzett munkájáról, a nácik eutanáziaprogramjával szemben kifejtett ellenállásáról, politikai üldöztetéséről, deportálásáról, majd hazatéréséről Bécsbe, ahol majd egész életét leélte. Frankl visszaemlékezéseit az elszenvedett veszteségek és szenvedések ellenére mélységes emberszeretet hatja át. Visszaemlékezését a családi archívumból származó képek egészítik ki.
Iratkozz fel hírlevelünkre és mi azonnali kedvezményt küldünk neked vásárlásodhoz, valamint elsőként értesítünk új könyveinkről, exkluzív tartalmainkról és híreinkről.
Máté Gábor Normális vagy borító 
